Az Örökbe fogadok egy ovit mozgalom oldalán sokszor találkozhatnak az örökbefogadók a HH-s és a HHH-s ovisok fogalmával. Arról, hogy mit is jelentenek ezek a mozaikszavak, és mi van mögöttük, Bass László szegénységkutatót, az ELTE TáTK Szociális Munka tanszékének adjunktusát kérdeztük. A beszélgetés első részében arra kerestük a választ, hogy hány rászoruló gyermek él az országban, és mi alapján számít szegénynek egy kisgyermek Magyarországon.

 

Mi az a gyermekszegénység?

 

Elsőre egyszerűnek tűnik megmagyarázni, hogy mi az a gyermekszegénység: azokat a gyerekeket takarja, akiknek a szülei szegények, – de ha elkezdjük ezt a kérdést részletesebben megvizsgálni, akkor már bonyolódik a helyzet.

„Ki az, aki szegény? Hát az, akinek kevés pénze van. De ez azért nem teljesen van így. Egyrészt nem tudjuk, hogy mit is jelent a kevés pénz, másrészt egy ideje tudják a szakemberek, hogy nem csak az anyagiakról van szó.”

– kezdi Bass László szegénységkutató, az ELTE TáTK Szociális Munka tanszékének adjunktusa.

Az óvodák és az iskolák használják a hátrányos helyzetű (azaz HH-s) és a halmozottan hátrányos helyzetű (azaz HHH-s) kategóriákat. Érdemes betekinteni a fogalmak mögé, és megnézni, hogy milyen változáson mentek keresztül az elmúlt években ezek a megnevezések. 10 éve ugyanis a hátrányos helyzethez még elég volt, ha egy kisgyereknek szegények voltak a szülei.

 

Ha valaki “csak szegény”, még nem hátrányos helyzetű

 

Az eredeti értelmezés szerint a HH-s azt jelentette, hogy nagyon alacsony jövedelmű családban élő gyerekről van szó. A halmozott hátrány esetén pedig a szegénység mellett azt a kritériumot is figyelembe vették, hogy a szülők nagyon alacsony iskolázottságúak, amiről nekik külön kellett nyilatkozniuk. 2013 előtt döbbenetesen sok, több mint félmillió (500-600 ezer) gyerek volt hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű.

2013-ban új kritériumokat vezettek be, már nem volt elég a hátrányos helyzethez, ha valaki csak szegény volt. Azt továbbra is vizsgálták, hogy rossz anyagi helyzetű-e a család, ugyanis hátrányos helyzetű csak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek lehet. (Jelenleg többnyire az a család jogosult rá, ahol az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a 41 760 Ft-ot.)

A szigorítás után azonban további három szempontot vizsgáltak:

  1. Milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek a szülők.
  2. Új szempont lett a munkanélküliség, fontossá vált, hogy az elmúlt három évben volt-e munkája a szülőknek? A közmunka közben felfutott, így ez a kritérium szinte teljesíthetetlenné vált. Miközben a közmunka sok helyen nem jelent egész évben elfoglaltságot a családnak, van, aki csak egy-két hónapig dolgozik, a többi időben segélyen él – emlékeztet a kutató.
  3. Új szempont lett az is, hogy nagyon rossz minőségűek-e a lakáskörülmények.

Összesítve, a hátrányos helyzethez már nem elég a rossz anyagi helyzet, meg kell felelni még egy feltételnek. A halmozottan hátrányos helyzethez pedig a feltételek közül már nem kettőnek, hanem legalább háromnak teljesülnie kell. Ez az ábra segít eligazodni a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek világában:

Forrás: Máté Olga: Gyermekek esélynövelő szolgáltatásai – Képviselői Információs Szolgálat, 2020/35. Infotabló

További nehezítő tényező Bass László szerint, hogy a rossz anyagi helyzeten kívül, mindhárom körülményről a szülőnek kell nyilatkoznia. Sok hátrányos szülő szégyelli a helyzetét, van, aki azt sem tudja, hogy milyen papírt kell kitöltenie. Korábban többen tudtak megfelelni a hátrányos helyzetnek, ugyanis ahhoz nem kellett, hogy a szülők bármiről is nyilatkozzanak. Egy elmaradó szülői nyilatkozat miatt, így előfordul, hogy egy nyomorban élő gyermek nincs hátrányos helyzetűnek elkönyvelve.

Ráadásul sok család már megelégszik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal, ami számos kedvezményhez juttatja a gyermekeket. A HH-s, és a HHH-s számok abban nyújtanak segítséget a szakembereknek, hogy meg tudják becsülni a rászoruló gyermekek számát.

 „Az 500-600 ezer szegény gyerekek száma Magyarországon körülbelül lefeleződött, mondhatni, elfogytak a szegény gyerekek, jelenleg a HH-s és a HHH-s gyerekek száma kicsivel több mint 200 ezer. Azonban amikor az ember ellátogat a szegény településekre, úgy látja, hogy ezek a számok nem fedik a valóságot.”

– mondja Bass László.

 

A gyermekéhezés lecsökkent, de a hétvégi étkezésük nincs megoldva

 

Meglehetősen kínos volt a gyerekek éhezése, ezért egy nagyon fontos intézkedés volt, hogy kiterjesztették a gyerekek ingyenes étkeztetését – mondja a szegénységkutató. Azonban nem oldotta meg a három év alattiak és a tankötelezettség fölötti gyereknek az étkezését. További nehézség a szegény családoknak, hogy menza a legtöbb helyen csak az iskolai és az óvodai munkanapokon van, hétvégén nincs, a szünetekben pedig nem minden településen működik.

A képen Bass László látható. Fotó: Varga Lilla/OFEO

2009 óta változatlan a családi pótlék és a GYES havi összege. Egy gyerek után egy család 12 200 forintos családi pótlékkal számolhat, csak most körülbelül feleannyi kenyeret lehet belőle vásárolni. A családi adókedvezményeket emelték, ennek lehetett valamennyi pozitív hatása – jegyzi meg a kutató. Azonban ezek a kedvezmények csak azokat a családokat érintik, ahol van adóköteles jövedelem, így a nyomorban tengődő, közmunkából élő csoportokat és a feketemunkát végzőket nem érinti. Azt jó döntésnek tartja, hogy a 2015 óta hároméves kortól kötelező óvodába járni, míg korábban elég volt ötévesen beiratkozni.

Az országban óriási különbségek vannak

 

Amikor a szegénységről beszélünk, nem szabad elfeledkezni arról, hogy regionálisan óriásiak a különbségek, Észak-Alföldön, Somogyban, Baranyában vannak települések, ahol 50 százalék feletti szegénységi rátákat lehet találni – mondja a kutató.

A KSH hivatalos, 2018-as adatai is azt mutatják, hogy az országban hatalmas a szórás, egyes régiók teljesen leszakadtak, és ennek a gyerekek az elszenvedői. Borsodban 26,2 ezer gyermek HHH-s, Szabolcsban 21,4 ezer, Hajdú-Bihar megyében 11,2 ezer. Miközben teljesen más világot ismerhetnek meg a “szerencsésebb” helyre születő gyerekek, Vas megyében a HHH-s gyerekek száma csupán 300, Győr-Moson-Sopronban pedig 500 gyerek érintett.

Forrás: Máté Olga: Gyermekek esélynövelő szolgáltatásai – Képviselői Információs Szolgálat, 2020/35. Infotabló

A cikk második részében a szegénységből kivezető utakról, és stratégiákról fogunk beszélgetni a kutatóval.

Címlapkép:  A képen Bass László, szegénységkutató látható. Fotó: Varga Lilla/OFEO.

A honlapon közzétett cikkek, és képek szerzői jogi védelem alatt állnak, azok az egyesület írásbeli engedélyével használhatóak fel, többszörözhetőek a nyilvánosság felé. A cikkek szemlézése (rövid kivonat készítése) a forrás megjelölésével és az eredeti linkre való hivatkozással, a képek átvétele nélkül megengedett. Az átvétel során az Örökbe fogadok egy ovit! mozgalom nevét és az írásra mutató linket a cikk elején, jól látható formában kell elhelyezni.