Bass László szegénységkutatóval arról beszélgetünk, hogy miért vállalnak több gyereket a szegénységben élők. Mivel a mélyszegénységben élő lányok előtt például a továbbtanulás, vagy egy állandó munkahely megszerzésének a lehetőségei elzáródnak, így az anyaság válik a felnőtté válás eszközévé. Szó lesz arról, hogy miért rettentően fontos az örökbefogadók tevékenysége a mélyszegénységben élő ovisok számára: ugyanis a gyerekeknél nem lehet káros következmények nélkül megcsinálni, hogy halogatjuk a szükségleteiket. A kutató szerint a gyerekszegénység elleni küzdelem sikeres elemei a biztos kezdet gyerekházak és a tanodák. Amikből azért nincs több, mert drága a kiépítésük és a fenntartásuk. 2004 körül indultak el az első gyerekházak, azok a gyerekek azóta mérhetően behozták azt a hátrányt, amivel indultak.
Butaság, hogy a családi pótlék miatt szülnek a szegények sok gyereket
A beszélgetés első részében arról volt szó, hogy több mint 200 ezer gyermek nélkülözik, és arra kerestük a választ, hogy mi alapján számít szegénynek egy kisgyermek Magyarországon. A cikk második részében arról kérdezzük Bass László szegénységkutatót, hogy miért vállalnak több gyereket a szegénységben élők, és mi nyújt kiutat számukra.
„Sokan mondják, hogy azért vállalnak sok gyereket a szegények, hogy felvegyék a családi pótlékot, azonban ez butaság. Látjuk, hogy ez az összeg több mint 10 éve be van fagyasztva, és az egy gyerek utáni 12 ezer forint nem sokra elég. Egy gyerek havi ellátását nehéz kihozni ennyi pénzből”
– mondja a kutató.
Más okokat kell keresni, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a szegénységben élő embereknek miért születik sok gyereke, és miért kezdik el sokan a családalapítást már kamaszkorban. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mindez nem a romaság, hanem a szegénység velejárója – jegyzi meg Bass László.
A képen Bass László. Fotó: Varga Lilla
A mélyszegénységben élő lányok előtt például a továbbtanulás, vagy egy állandó munkahely megszerzésének a lehetőségei elzáródtak. Létezik egy kutatás arról, hogyha egy közösségben az életesélyek bezáródnak, mi történik. Ha a tizenéves fiatal azt látja, hogy nem fog tudni normális iskolához és munkához jutni, akkor már tizenévesen elkezdenek gyereket vállalni. Ez az egyetlen útjuk a felnőtté válás felé.
Nem segített a helyzeten, hogy 2011-ben a tankötelezettség életkorát levitték 18 évről 16 évre, a demográfiai mutatók 2011 óta, a 18 év alatt vállalt gyerekek számát tekintve rettenetesen megugrottak, – 25 százalékkal több fiatalkorú anya van, aki gyereket vállal.
„Ott áll egy 16 éves, nagyon gyenge iskolázottsággal, aki tudja, hogy nem fog tudni továbbtanulni és munkát szerezni, mit csináljon? Ekkor sokan azt az elérhető, de veszélyes és rossz stratégiát választják, hogy családot alapítanak. Ebben a helyzetben egy szakember tudna segíteni, aki megfogná a kezüket, de a gyerekvállalásba marha nehéz beleszólni.”
– mondja Bass László.
A gyerekvállalás esetén fontos szempont a hagyomány, ugyanis a romák között a hagyományos női szerep sok helyen továbbra is elsősorban az anyaság, ahol pedig több gyerek van, ott a nagyobbik tud vigyázni a kicsikre.
Hiába lesz gyerekjáték öt év múlva, az akkor már nem pótolható
„A gyerekeknél a nem kielégített szükségletek nem pótolhatók. Egy felnőtt esetében egy időre össze lehet húzni a nadrágszíjat. Gyerekeknél nem lehet káros következmények nélkül megcsinálni, hogy halogatjuk a szükségleteiket: az ő esetükben olyan nincs, hogy majd később elmegyünk nyaralni, később veszünk ruhát, később majd jobban fogunk étkezni, később veszünk játékokat. Ha nincs most megfelelő gyerekjáték, akkor hiába lesz öt év múlva, az már nem pótolható. Ezért is nagyon fontos az Örökbe Fogadok Egyesület munkája. Annyira evidens, de sokan nem látják, az egyesület viszont egyedi szükségletekre koncentrál, és alkalmazkodik ahhoz, hogy nem mindenkinek ugyanarra van szüksége”
– mondja Bass László.
Az egyik óvodának küldött csomag. Forrás: OFEO
Az Örökbe fogadok egy ovit! mozgalomban az óvónők mondják el a szükségleteiket az örökbefogadóknak. Tavasszal nem lehetett óvodába járni, az óvónénik jelezték, hogy ételhez csak-csak hozzájutnak az otthonlévő gyerekek, de odahaza egészen biztos, hogy nincs színező, ceruza, játék, az örökbefogadók az óvónőkön keresztül ezeket próbálták megadni a gyerekeknek.
„A gyerekszegénység felszámolása esetében ezt a hozzáállást kellene szélesebb körben alkalmazni, hogy a szükségletek ne maradjanak kielégítetlenek. Hatalmas szerepe van az iskoláknak, az óvodáknak, az egészségügynek, a kulturális szolgáltatásoknak ezeknek a gyereknek az életében, de ezek a szolgáltatások pont a hátrányos helyzetű családoknál jelentős fenntartási problémákkal küzdenek. Azért is imádom az egyesület működését, mert hogyha örökbe fogadnak egy intézményt, akkor az folyamatos támogatást jelent, nem tűnik el egy év múlva a semmibe, mint annyi más kísérlet”
– mondja Bass László.
Ha valaki a gyereke számára bölcsődét keres, akkor azt alig fog találni a 10 ezer fő alatti településeken. Kötelező három éves kortól az óvoda, de nem minden kistelepülésen van az sem, így messzebb kell vinni a gyerekeket. A hátrányos helyzetű településeken nagy teher van az óvónőkön, akiknek eközben rettentő alacsony a bérezése. „Hogy lehet segíteni a gyerekszegénység felszámolásában? Hát emeljük meg az óvónők és a pedagógusok bérét. Legyenek olyan szolgáltatások, ahol megkapják a legfontosabb táplálékot, és nem csak az ingyen ebédre gondolok, hanem azokra a szocializációs elemekre, amik borzasztóan hiányoznak nekik otthon.”
Még több gyerekházra lenne szükség
Egészen durva dolgokról számolnak be az óvodák, hogy mik azok a dolgok, amiket egy hároméves gyerek produkálni tud, amikor bekerül az intézménybe, ha szegény családból jön. Nincsenek játékai, nincs otthon víz, nem tudja, hogy kell használni a WC-t. Ráadásul kötelező hatévesen iskolába menni, miközben pont a szegény családban nevelkedő gyereknek lenne szüksége több időre az oviban.
„Általánosságban az jellemző az emberekre, hogy nem akarnak szembesülni a szegénységgel, ez egy kényelmetlen dolog. Borsodban hihetetlen élethelyzeteket látni. Minden évben elviszek szociológus hallgatókat terepre, és nem hiszik el, amit látnak, hogy a XXI. században 4X4 négyzetméteres szobában él 8-10 ember, nincs víz, nincs villany, nem lehet befűteni a lakást, nincs otthon egy falat kenyér, a gyerekek rongyokban vannak, játékaik pedig nincsenek. Ha ezek a gyerekek azt látják, hogy van esély, akkor nagy kitartással küzdenek a céljaikért, és belevetik magukat a tanulásba. Persze közülük sem mindenki, de van, aki igen, ha kapnak esélyt”
– mondja Bass László.
A kutató szerint a gyerekszegénység elleni küzdelem sikeres elemei a biztos kezdet gyerekházak és a tanodák. 2004 körül indultak el az első gyerekházak a Nógrád megyei településeken, azok a gyerekek azóta mérhetően behozták azt a hátrányt, amivel indultak, nem szakadtak le az ottani társaiktól. Körülbelül 150 gyerekház van Magyarországon, ez még a szegénységben élő gyereknek a legalsóbb becsléséhez, a 200 ezer gyerekhez képest is kevés. A gyerekházakból azért nincs több, mert nagyon drága a kiépítésük és a működtetésük.
Címlapkép: Mélyszegénységben élő gyerekek az örökbefogadótól kapott mesekönyveket nézik. Fotó: OFEO.
A honlapon közzétett cikkek, és képek szerzői jogi védelem alatt állnak, azok az egyesület írásbeli engedélyével használhatóak fel, többszörözhetőek a nyilvánosság felé. A cikkek szemlézése (rövid kivonat készítése) a forrás megjelölésével és az eredeti linkre való hivatkozással, a képek átvétele nélkül megengedett. Az átvétel során az Örökbe fogadok egy ovit! mozgalom nevét és az írásra mutató linket a cikk elején, jól látható formában kell elhelyezni.
Mostantól adód 1%-ának felajánlásával is támogathatod a mélyszegénységben élő gyermekeket – megmutatjuk, hogyan. Kattints ide!
Zsilák Szilvia Szegénységről Méltósággal Sajtódíj különdíjas újságírója elsők között írt a mozgalomról 2019-ben az Abcúg felületén, amelyet az Index is átvett, eljutattva ezrekhez a mozgalom létezését.
