Azok a mélyszegénységben élő családok, akik hónapról hónapra élnek, és akiknek az alapvető élelmiszerek megvásárlása is gondot okoz, nem tudnak elég pénzt félretenni a téli tüzelőre. Nem minden házon van ablak, az ottélők a lyukakat papírkartonnal fedik be. Több mélyszegénységben élő család olajos hordóból készített kályha mellett melegszik fel. Az óvónőkön keresztül eljuttatott meleg kabátnak, és télikabátnak nagy hasznát veszik a gyerekek.

Fűtés nélkül nem lehet meglenni télen, főleg, ahol gyerekek vannak. A nincsből pedig nem lehet tűzifát venni. A rászorulók szociális tűzifát ugyan kapnak, azonban ha az is elfogy, fűteni kell valamivel. Marad a rőzse- és fagyűjtögetés, továbbá a szemétégetés, sőt nem ritka, hogy a ruhák és a bútorok is sorra kerülnek. Minden a kályhába kerül, ami egy kis meleget ad a gyerekeknek. A vékonyfalú kályhák és az alacsony fűtőértékű tüzelők nem tudnak tartós meleget adni, így sok energia kárba vész. Elképzelni is nehéz, de nem minden házon van ablak, télen a lyukakat papírkartonnal fedik be, vagy ronggyal tömködik be.

A hideg szobák miatt a mélyszegénységben élő gyerekek is többet betegeskednek télen. A szemétégetés tragikus egészségügyi következményei pedig jól ismertek a szakemberek körében. A Magyar Szociális Fórum adatai szerint 2020 október eleje és december vége között 54-en fagytak meg Magyarországon. Az elhunytak többsége kis településeken élt, sokan közülük mélyszegénységben.

Több kilométert sétálnak a tanyáról a gyerekek

Van olyan óvoda Magyarországon, ahol az óvónők fatüzelésű kályhával varázsolnak télen meleget a csoportszobákba. A gyermekek nehézségei jól kirajzolódnak az óvónők beszámolóiból:

„Elmondhatatlan, milyen erőről, megfelelésről tud tanúbizonyságot mutatni egy falu széléről, a zord hideg téli reggelen kesztyű és sapka nélkül, vászoncipőben gyalog érkező kisgyermek. Volt, hogy sírva érkezett az átfagyott kisgyerek, és a radiátor mellé kuporodott.”

„Múlt télen fordult elő több alkalommal, hogy az egyik sokgyermekes család három gyermeke megérkezett reggel az óvodába, szó szerint megfagyva. Sírva jöttek már az épületbe is be, annyira átfagytak útközben. Több kilométerről járnak gyalog óvodába. Ruházatuk nem volt az évszaknak megfelelő, kesztyű, meleg csizma, meleg kabát nem volt rajtuk. Miután kezet mostak, bebugyoláltuk őket takarókba és a radiátor mellett melegedtek. Nagyon fájtak a kis ujjaik, teljesen lemerevedtek a fagyos hidegben. Szívünk szakadt meg értük.”

Hordókályhával fűtenek otthon

Egy Hajdú-Bihar megyei oviban a gyerekek 98 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvónő szerint a megfelelő cipő hiánya a legnagyobb baj, ugyanis több gyereknek nincs vastag cipője télre.

„Rossz érzés volt látni, hogy vászoncipőben jöttek a gyerekek, amikor leesett a hó, én pedig sajnos nem tudtam meleg csizmácskát adni a lábukra. Nagy segítség volt, amikor az egyik örökbefogadó 10-12 pár kiscipőt küldött, rögtön ki is tudtuk osztani a kis lábacskákra”

– mondja az intézmény vezetője.

Az egyik örökbefogadó adománya egy hátrányos helyzetű gyerekeket nevelő intézménynek. Fotó: OFEO

A kis vászoncipő a hóban hamar átázik, olyankor az első dolog megszárítani a gyerek lábát, és száraz zoknit húzni a lábára. A másik problémát a meleget adó télikabát hiánya okozza – vannak olyan gyerekek, akik vékony széldzsekiben érkeznek, miközben kint nulla fok van.

A gyerekek családi háttere is változó, van, ahol olyan rossz a helyzet, hogy az ablakkeretben nincs üveg, hanem boltokból szerzett papírkartonnal, nylonnal próbálják kint tartani a hideget. Az óvónők a családlátogatások során követik nyomon a gyerekek életkörülményeit, ha nagy a baj, akkor ők azok, akik a családsegítőnek bejelentést tesznek. „Olyan nincs, hogy a 21. században hagyunk megfagyni egy kisgyereket” – teszi hozzá az óvónő.

A hideg lakásból érkező gyerekek többször betegednek le, mint azok, akik melegben vannak otthon. Több családban kályhára sem futja, ők olajos hordóból készítenek kályhát. A hordókályhához egy sima lemezhordót kivágnak, felül pedig kivezetik a csövet.

„Az szokott gondot okozni, hogy a száradó ruhát a hordó mellé teszik, ami kiégeti a gyerekek ruháját, sok gyerek télen itt-ott megégett ruhában jön oviba. Próbáljuk tanítgatni a szülőket, hogy erre figyeljenek oda.”

Az óvónővel való beszélgetés során kiderült, hogy a gyerekek 30-40 százaléka nagyon szegény családban él, ahol a vizet is a kútról hordják, 60-70 százaléknak szegényes, de elfogadhatóak az életkörülményeik. Csupán 10 százalékra tehető azoknak a családoknak a száma, ahol a szülőknek van munkahelye.

Címlapkép: PIXNIO