Nincs olyan hátrányos helyzetű gyermekeket tanító óvónő, akinek ne lenne az egyik dédelgetett álma, hogy az ovisait elvigye egyszer kirándulni. Az országban több százezer kisgyerek él, akik még sosem voltak a szüleikkel nyaralni. Az egyik örökbefogadónak hála a 200 fős, Somogy megyei Rinyabesenyői Napköziotthonos Óvoda ovisai eljutottak a Veszprémi Állatkertbe szeptemberben.

A kirándulás szempontjából is szétszakad az ország: a szegény falvakban nem az a kérdés, hogy egy ovis látta-e már a tengert, hanem, hogy látta-e már a Balatont. A mélyszegénységben élő családok sokszor azt sem tudják megfizetni, hogy a gyerekeik részt vegyenek az osztálykiránduláson. Ezeket az utakat a finanszírozási problémákkal küzdő önkormányzatok sem tudják általában kifizetni.

Sokan keresnek meg minket, akik a mélyszegénységben élő gyerekeket tárgyi adományok mellett valamilyen élménnyel is megajándékoznának. Az óvónők beszámolói szerint akár egy kisebb, egynapos kirándulás biztosítása is életre szóló élményt jelent a gyereknek. Egy-egy kirándulás nem csak a szórakozás miatt fontos, hanem az integrációban is jelentős szerepe van. A gyerekek megtapasztalhatják, milyen érzés elhagyni a falu határát. Ugyanis az integráció egyik kulcsa, hogy a gyerekek kimozduljanak a megszokott lakóhelyükről, és megtapasztalják, hogyan kell viselkedni más közegben.

A legtöbb gyermeknek nincs lehetősége világot látni

Sok gyereknek a néhány kilométerre fekvő városban lévő pláza is egy egzotikus utazás.

„Nálunk az eddig legnagyobb esemény az a közös kirándulás volt a Pécsi Állatkertbe tavaly nyáron. Erre ezt mondta az egyik anyuka, hogy nekik ez volt a nyaralásuk”

– mesélte az egyik óvónő.

Egy másik óvónő számára a pályafutása alatt az egyik legszívszorítóbb történet az volt, amikor egy debreceni kirándulást szervezett:

„Az óvodás gyermekeknek és egy őket kísérő egy fő szülőnek tudtunk teljes ellátást és buszt biztosítani. A feliratkozáskor egy anyuka azt mondta, »hogyan tehetném meg, hogy egy gyerekemmel megyek kirándulni, mikor a többi három soha nem volt még sehol. Nem tehetem meg velük, hogy ezt az egyet elviszem. Inkább nem megyünk.«”

A tanodában tanuló gyermekeknek is nagy élményt jelent egy kisebb kiruccanás:

„Az egyik kisgyerek, amikor a Kékesen a tv-torony tetejéről nézte a tájat, nem akart lejönni, annyira rabul ejtette a látvány, később is sokat emlegette. Ezeket a kirándulásokat természetesen nagyon élvezi mindenki, hiszen a legtöbb gyermeknek nincs lehetősége világot látni.”

„Leírhatatlan érzés, hogy milyen a gyerekeknek az öröme, amikor a kiránduláson egy gömb fagyi helyett fagylaltkelyhet kapnak – életükben először; hogy messzebbre mehetnek el kirándulni, mint amennyire a szülei együttvéve eljutottak.”

A veszprémi állatkert

Az egyik örökbefogadónak hála a 200 fős, Somogy megyei Rinyabesenyői Napköziotthonos Óvoda ovisai eljutottak a Veszprémi Állatkertbe szeptemberben.

„Az örökbefogadó kezdeményezte a kirándulást, aki mindenképpen ezúttal egy élményt szeretett volna adni a gyerekeknek. Az utazás költségét, a veszprémi állatkerti belépő árát, valamint egy ebédet is az örökbefogadó finanszírozta. Szinte minden nap emlegetik az élményt a gyerekek, hatalmas esemény volt ez az ő életükben, talán soha máskor nem jutnak el kirándulni”

– meséli Koviliné Lakatos Veronika, az óvoda vezetője.

Fotó: Rinyabesenyői Napköziotthonos Óvoda

A halmozottan hátrányos településen élő szülők többsége munkanélküli, összesen hét gyerek jár óvodába. A családok nem nagyon mozdulnak ki, a zsáktelepülésen a busz is csak naponta kétszer jár, reggel és délután. A faluban két óvódapedagógus és egy dadus foglalkozik a gyerekekkel.

Az óvónő szerint a desztináció kiválasztásakor érdemes egyeztetni az óvónőkkel, figyelembe kell venni, hogy ezek a gyerekek nincsenek hozzászokva a buszozáshoz, így számolni kell az utazási betegséggel. „Budapest már nagyon messze lenne, a viszonylagos közelsége miatt választottuk Veszprémet”.

Fotó: Rinyabesenyői Napköziotthonos Óvoda

Az állatkertben egy egész napot el lehet tölteni, de a gyerekek nem bírnak annyi sétát.

„A gyerekekről tudjuk, hogy mennyit bírnak, 2,5 óránál többet nem tudnak gyalogolni. Egyedül a hüllőkre nem volt már idő, a többi állatot sikerült megnézni: az orrszarvút, az ázsiai elefántot, a makikat, a pingvineket, a szibériai tigrist, a hópárducot és a fekete medvét. Eddig nem találkoztak ilyen állatokkal, a lovat, a malacot, a tyúkot ismerték, de most már emlegetik az óvodában az egzotikus állatokat is. A gyerekek végig aludtak hazafelé, azóta is folyton az állatokról beszélnek, és azt kérdezik, hogy mikor megyünk legközelebb.”

Fotó: Rinyabesenyői Napköziotthonos Óvoda

Címlapkép: Rinyabesenyői Napköziotthonos Óvoda