Angliában élő édesanya gyűjt adományokat a mélyszegénységben élő magyar ovisoknak

Az óvodák örökbefogadása nem áll meg Magyarország határainál: szerte a világból, New Yorktól Japánig csatlakoztak külföldön élő magyarok a mozgalomhoz.

Kovács-Péter Ildikó Angliából regisztrált örökbefogadónak, adományaival 2020 májusa óta segíti egy Hajdú-Bihar megyei és egy Heves megyei óvoda szegény gyerekeit. Ildikó Erdélyből, a férje pedig Magyarországról költözött Londonba, a mozgalomra a férje bukkant rá az interneten. Ildikó óvónőként dolgozik az angol fővárosban, és két óvodáskorú kisgyermek édesanyja.

Gőzerővel toborozza Angliában az adományozókat

„Édesanyaként látom, hogy mennyire tudnak örülni a gyermekek egy új cipőnek. Másrészt Erdélyben a 80-as évek végén, és a 90-es évek elején átéltem, hogy milyen az, amikor nem juthatsz hozzá ahhoz, amihez szeretnél” – mondja Ildikó.

Romániában akkoriban jegyrendszer volt bevezetve, így csak meghatározott mennyiségű zöldség-, cukor-, liszt-, kenyéradagot tudtak venni. A jegyrendszer garantálta azt, hogy senki se léphesse túl a szigorú kvótát.

Miután Ildikó tudomást szerzett a mozgalomról, rögtön regisztrált. Azt gondolta, „hogyha már csinálunk valamit, akkor csináljuk azt gőzerővel”. Az édesanya nem csak a saját gyerekeinek az ovis holmijait kezdte összegyűjteni, hanem bemutatta a mozgalmat az ismerőseinek is. Hamarosan magyar és angol családok csatlakoztak hozzá, jelenleg 3 család rendszeresen támogatja a mozgalmat rajta keresztül. Ezen kívül még Facebookon az ingyen elvihető csoportokban is gyűjtögetni kezdett. A környéken élők költözéskor gyakran hirdetnek garázsvásárt, ahonnan akár ingyen is el lehet hozni dolgokat, Ildikó ezekre az eseményekre is gyakran ellátogat. Ha valahol nagy akcióra bukkan, akkor egyből az ovisokra gondol, és bevásárol, „egyszerűen nem tudom csak úgy otthagyni” – osztja meg velünk Ildikó.

 

Szerette volna megismertetni a mélyszegénységben élő gyermekek helyzetét az angol ismerőseivel. Úgy gondolta, hogy ehhez az egyik legjobb módszer, ha az Örökbe fogadok egy ovit mozgalom Facebook oldalára feltöltött történeteket lefordítja angolra. Megosztotta velük, hogy az egyik mélyszegénységben élő gyerek annyira örült az új cipőjének, hogy egyenesen azzal akart aludni, és hogy az egyik ovis elcsomagolta az étel egy részét az otthonlévő testvéreinek.

„Az angol családokat sokkolták ezek a helyzetjelentések, és nem tudták megérteni, hogy élhetnek gyerekek ilyen körülmények között a 21. században” – mondja Ildikó.

A toborzásnak hála nagy mennyiségű adomány jött össze, azonban a csomagok Magyarországra szállítása nem olcsó mulatság – ekkor Ildikó elkezdett segítség után kutatni. Sok keresgélés után bukkant egy nemzetközi csomagküldéssel foglalkozó cégre, a Hunparcelre, akik vállalták, hogy kedvezményes áron szállítják a csomagokat Magyarországra, ma már ingyen szállítja az anyuka adományait a cég.

„Nagyon hosszú folyamat volt, amíg sikerült találni valakit, aki részt vesz ebben az ügyben és támogat minket. Több, mint 10 céggel vettem fel a kapcsolatot, de közben nagyon sok ismerősöm felajánlotta azt is, hogy segítenek anyagilag a postázásban, ha kell.”

Van, hogy az ajtaja elé teszik le az adományokat

Eddig ötször juttatott el adományokat az ovikhoz, általában havonta postáznak csomagokat. Az ismerősök a házához viszik a szatyrokat, „be-be kopognak az ajtónkon, hogy „hello, hoztam egy adag ruhát, vagy játékot”; vagy ha épp nincs otthon, akkor leteszik az ajtaja elé egy cetli kíséretében. Az első csomagban 8-10 zsáknyi ruhát juttattak el a magyar ovikba. A koronavírus miatt szappant, és fertőtlenítőszert is csomagoltak a vírus elleni védekezéshez.  Varrógépet is küldtek, hogy az óvónők a gyereknek meg tudják varrni a szükséges dolgokat. Vízfestékek, kreatív eszközök is gyakran kerülnek a csomagba, de téli ruhákat, kabátokat, csizmákat is gyűjtöttek. Az egyik óvodához bölcsőde is tartozik, oda babaholmikat is csomagoltak, a védőnőkön keresztül pedig a többi, hátrányos helyzetű családhoz is jut az adományból a településen.

A mozgalom szó szerint az életük részévé vált, jelenleg a csomagok elfoglalják a folyósó, és a nappali egy részét.

 

Annyit költ a csomagokra, amennyit épp tud

Az óvónőkkel telefonon és írásban is tartja a kapcsolatot. Sokat kérdezgeti őket, hogy mire lenne szükségük, de az óvónők kényelmetlenül érzik magukat olyankor, és azt mondják, hogy mindent elfogadnak, és mindennek örülnek. Ildikó pedig többször is próbálta őket meggyőzni, hogy nyugodtan mondják meg, hogy mire van szükségük, hiszen ő szívesen segít, és van lehetősége adományozni. Mindig annyit költ a csomagokra, amennyit épp az élethelyzetéből adódóan finanszírozni képes. Amikor nem kapott fizetést a járvány miatt, akkor kevesebb mindent tudott a csomagok mellé vásárolni.

Az egyik legszebb története egy libanoni családhoz kapcsolódik, akik menekültként érkeztek Angliába. Ildikó gyermeke egy osztályba járt a libanoni kisfiúval; Ildikó korábban ruhákkal, és cipőkkel segített nekik.

„Az anyuka menekültotthonban lakik a kisfiával, meséltem neki a mozgalomról, és annyira meghatódott, átélte a helyzetet, hogy összegyűjtötte azokat az élelmiszereket, amiket nem használnak fel az otthonban, és megkért, hogy küldjem tovább az oviknak. Nagyon meghatott, hogy azok is segítenek, akik maguk sincsenek könnyű helyzetben” – mondja Ildikó.

.