Glória 8 éves, elsős, és ha nagy lesz, állatorvos szeretne lenni. A kislány a félévi bizonyítványa szerint nagyon szépen mesél, olvas, és kiválóan számol fejben. Pont ugyanolyan álmai vannak, mint bármelyik más kisgyereknek. Hogy mindez mégis miért érdekes? Mert a kislány az ország egyik legnehezebb helyzetű romatelepén, a gyöngyösi Durándában lakik.

A fővárostól 80 kilométerre fekvő Gyöngyös szélén két szegénytelep is található, a kislány és családja a Gyöngyös-patak partján lakik. A város felől közelítjük meg az otthonukat, ahol a patak még kikövezett mederben folyik, ahogy azonban a kövezés elfogy, kezdődik a szegénytelep.

A különbség szembeötlő, a telep utcái ugyanis nincsenek leburkolva, a sarkokon biztonsági kamerák működnek, illetve rendőrök járőröznek fényes nappal az utcákon. A házak állapotát a helyi óvónő, Lehotai Magdolna belülről is ismeri, sok épületben nincs fürdőszoba, és csak nemrég közművesítettek, azaz csatornázták le a területet. A telepi házak közül néhány öreg vályogház már összeomlott, a lakatlan telkeket pedig szeméthegyek vették birtokba. Az óvónő nemrég járt családlátogatáson, ahol arról értesült, hogy van újabb lebontásra ítélt ház.

A durándai városrész egyik háza. Fotó: Varga Lilla/OFEO

Glóriáék háza már téglából épült, ők a belvároshoz közelebbi részen laknak a nagyszülőkkel. A szülők a harmadik gyermeküket várják, hamarosan szeretnének saját házba költözni.

Már az óvodában is kitűnt a kislány

A szülők első gyermeke Glória, aki a család egyik nagy reménysége, mivel az elsős kislány nagyon jóeszű, már az óvónők is felfigyeltek rá.

Azonban a roma gyerekeknek nehezített a pálya, ugyanis nem mindenki kapja meg a lehetőséget arra, hogy elérje az álmait. A jó tanulás nem csak rajtuk múlik, kell hozzá egy támogató család, olyan tanárok, akik ismerik a hátrányos helyzetű gyermekek körülményeit, ezenkívül szükségük van az alapvető iskolai eszközökre, és nyugodt légkörre is a tanuláshoz.

Azt, hogy mekkora hátránnyal küzdenek ezek a gyerekek, jól mutatják a KSH adatai, amik szerint a hazai romák 80 százalékának az általános iskola 8 osztálya a legmagasabb iskolai végzettsége.

Glória (bal oldalt) és a kistestvére. Fotó: Varga Lilla/OFEO

Glória anyukájának jelentős szerepe van abban, hogy a kislány fontosnak tartja a tanulást, az óvónők is sokat segítettek neki az iskolára való felkészítésben. Erzsébet, Glória édesanyja a McDonaldsban dolgozik.

„Kijártam a nyolc általánost, elkezdtem a középiskolát, de azt otthagytam, és inkább elkezdtem dolgozni. Akkoriban nem volt szokás, hogy a romák tovább tanulnának, mostanában már inkább. Nem szeretném, hogy a lányomnak csak nyolc általánosa legyen, azt szeretném, hogy állatorvos legyen. Glória nagyon okos, most nem kell bejárni az iskolába, online küldik a tananyagot, egy internetes mobilunk van, amikor hazajövök a munkából kiírja, hogy mi a feladat. Van, hogy a házira lenne egy hete, de ő már másnap megcsinálja. A matek megy neki a legjobban, de segítek neki, ha valamit nem tud.”

A gyerekek szívesen játszanak a házuk mellett lévő fűzfa alatt. Fotó: Varga Lilla/OFEO

 

A HHH-s gyerekek nem nulláról, hanem mínusz tízről indulnak

 

Glória volt óvónője, Lehotai Magdolna a 15 percnyi autóútra fekvő Szűcsiben lakik, pont lekéstünk az őzek etetéséről, az állatok a hátsó kerten keresztül rendszeresen látogatnak fel hozzá. Az óvónő megmutatja a kertjét, ahová minden évben elhozza a gyerekeket is, hogy a saját szemükkel lássák, hogy mi fán terem az alma.

Szüret az óvónő kertjében. Fotó: Mesevár Tagóvoda

Az óvónő szívesen emlékszik vissza Glóriára, aki már az óvodában is kitűnt, nagyon ügyesen mesélt, sok sikerélményük volt a kislánnyal. Az óvodapedagógus szerint példaértékű, ahogy a családja támogatja őt a tanulásban, amire nagy szükség van, ugyanis „a hátrányos helyzetű gyerekek nem nulláról, hanem mínusz tízről indulnak”.

Lehotai Magdolna. Fotó: Varga Lilla/OFEO

Az óvoda a cigánytelep mellett található, és az elhelyezkedéséből kifolyólag csak cigány gyerekek járnak oda. „A szülők jelentős része munkanélküli, a gyerekek 90 százaléka (!) pedig halmozottan hátrányos helyzetű, ami azt jelenti, hogy nagyon nagy szegénység uralkodik ezen a részen.”

Egy javuló tendenciát lát az óvónő, ugyanis már az is hatalmas eredmény, hogy az óvoda után egyre több kisgyerek az általános iskolát kezdheti meg, nem a kisegítő iskolát.

„Sok gyermekünk régen nem általános iskolában kezdett, hanem kisegítő iskolában. A jogszabályi változásoknak köszönhetően, most már csak a sajátos nevelési igényű gyerekek kezdenek ott.” Az általános iskolában pedig felzárkóztató csoportokat is indítottak, rájöttek, hogy nem lehet összehasonlítani egy telepi cigánygyerek fejlődését egy olyan gyerekével, aki laptoppal, saját szobával, és Barbie babával nő fel. Az óvónő korábban a helyi rózsadombi óvodában dolgozott, (ami ugyanazt jelenti, mint Budapesten), így volt alkalma megtapasztalni a különbségeket, amikkel a gyerekek már egészen fiatalon szembesülnek.

Az óvoda kapuja. Fotó: Varga Lilla/OFEO

A korai gyerekvállalás miatt sokan lemorzsolódnak az iskolában

 

A telepi gyerekek már az iskolába is hátrányokkal érkeznek, nagyon fontos, hogy az iskola és a család együttműködjön, és hogy a tanárok tudják, milyen háttérrel érkeznek a gyerekek.

A problémák már az iskolatáska vásárlásánál elkezdődnek, amiknek a beszerzése egy jómódú családnak nem okoz gondot, azonban a szegénységben élők közül nem mindenki tudja ezt megengedni magának.

„Sokszor kaptunk adományba iskolatáskákat, azt látom, hogy a gyerekek a mai napig boldogan hordják azokat.”

Adó 1% nyilatkozat

Sajnos nagyon nagy a lemorzsolódás, több esetben 14-15 éves korban már szülnek az lányok, és nem fejezik be az iskolát. De arra is van példa az óvónő szerint, hogy amikor a gyerekek már kicsit nagyobbak, akkor a szülők visszaülnek az iskolapadba. „Volt olyan családunk, ahol az anya és a nagymama egyszerre végezte az általános iskola nyolcadik osztályát. Tehát szerencsére vannak olyan lehetőségek a városban, amikkel a szülők élhetnek.” Az óvoda egyik sikertörténete egy 20 éves roma lány, aki pedagógiai asszisztens végzettséggel rendelkezik, és most készül az egyetemi felvételire, mert óvodapedagógus szeretne lenni.

 

A szülők többségének nincs internet a telefonján

 

Mióta a koronavírus miatt újból leállították az óvodákat, otthon vannak a gyerekek. Az óvodapedagógus nagyon büszke vagyok a szülőkre, hogy a többségük csatlakozott Facebookon egy zárt csoporthoz.

Sok házban nincs fürdőszoba, így ezek után nem meglepő, hogy vezetékes internet sincs hozzájuk bekötve.

Durándai utcakép. Fotó: Varga Lilla/OFEO

A legtöbb szülő telefonján sincs internet, azonban a rokonságban megoldható, hogy bejelentkezzenek a Facebookra, így tudnak a gyerekeknek az óvónők anyagokat küldeni. A gyerekek étkezése hétköznap megoldott, ugyanis a kijelölt óvodában tudják átvenni az ebédet.

Jelen pillanatban az óvónő beszámolója szerint annyi eszközük van, amennyi az óvodába kell, így nem is tudnak kiosztani az otthon lévő gyerekek közt ragasztót vagy ceruzát, a gyerekek nagy részének pedig otthon nincsenek ilyen eszközeik.

„Mire kialakul a megfelelő ceruzafogás, addig bizony jó pár ceruza eltörik, így ez egy fogyóeszköz, a fénymásolópapír szintén. A gyerekeknek többször fénymásolunk színezőket, azonban a szükséges patronmennyiséget az óvoda nem tudja állni.”

 

A plüssöket ünnepnapokon kapják meg a gyerekek

 

Az örökbefogadók ruhaadományt is küldtek már nekik, amiből az óvoda ruhakészletét tudták frissíteni. Jellemzően, ha egy gyereket az óvodában átöltöztetnek, az a ruha már ottmarad a szülőknél. Vannak olyan hátrányos helyzetű családok, ahol az anyuka egyedül neveli a gyerekeket, oda szoktak kiadni adományba ruhákat, valamikor játékok is kerülnek ezekhez a családokhoz. A plüssöket ünnepnapokon kapják meg a gyerekek.

„Az adományok nagytöbbségében jó helyre kerülnek, persze vannak csalódásaink is, ahol például a szülő olyan szinten drogozik, hogy amit a gyermek kap, azt drogért elcseréli, sajnos a valósághoz ez is hozzátartozik, de nem ez a jellemző. Volt, akitől babakocsit kaptunk, az óvodában azt ugye nem tudtuk használni, de volt olyan család, ahol nagyon nagy szükség volt rá. Ami másnak otthon már felesleges, vagy szemét, az nálunk az óvodában kincset ér”

– mondja az óvónő.

Az óvoda a telepen egy másfajta funkciót is ellát, amikor nyitva van az intézmény, akkor hét elején bemehetnek a szülők, ilyenkor az óvónők segítenek nekik iratokat fénymásolni, hivatalos papírokat vagy munkahelyi jelentkezőlapot kitölteni, de még a csomagfeladásban is szívesen eligazítják őket.

A ló a fenti telekről jár legelészni az óvoda előtt lévő térre. Fotó: Varga Lilla/OFEO

Címlapkép: Varga Lilla/OFEO

A honlapon közzétett cikkek, és képek szerzői jogi védelem alatt állnak, azok az egyesület írásbeli engedélyével használhatóak fel, többszörözhetőek a nyilvánosság felé. A cikkek szemlézése (rövid kivonat készítése) a forrás megjelölésével és az eredeti linkre való hivatkozással, a képek átvétele nélkül megengedett. Az átvétel során az Örökbe fogadok egy ovit! mozgalom nevét és az írásra mutató linket a cikk elején, jól látható formában kell elhelyezni.

 

Mostantól adód 1%-ának felajánlásával is támogathatod a mélyszegénységben élő gyermekeket – megmutatjuk, hogyan. Kattints ide!